Útmutató a munkavédelmi kesztyű szabványokhoz

Karunk és kezeink a legfontosabb munkaeszközeink, ezért védelmükre különösen nagy gondot kell fordítani. Munkavégzés során kezeink a kockázati tényezők széles skálája miatt rendkívül sebezhetőek.

Publikálva:

A munkahelyi balesetek több, mint 50%-át a kezet ért sérülések teszik ki. A megfelelő munkavédelmi kesztyű használatával ezek a sérülések elkerülhetőek.

Minden minősítéssel rendelkező kesztyű az egyéni védőeszközökre vonatkozó 89/686/EGK irányelv hatálya alá esik, és különféle szabványok előírásainak felel meg. (2016. április 21-én lépett hatályba az Európai Unió 2016/425 rendelete az egyéni védőeszközökről, amely 2018. áprilistól kötelezően alkalmazandó.)

MSZ EN 420:2003+A1:2010 védőkesztyűkre vonatkozó általános követelmények

Az MSZ EN 420-as szabvány tartalmazza a kesztyűkkel, szemben támasztott általános követelményeket. Ez a szabvány határozza meg, hogy a védőkesztyűknek milyen általános követelményeknek kell megfelelniük. A szabvány kitér a védőkesztyűk címkézésére, méret specifikációjára, összetételére, az általános ergonómiai és felhasználási előírásokra.

Három kockázati kategória:

Az Egyéni védőeszközökre vonatkozó 89/686/EGK irányelv szerint a védőeszközök, ideértve a védőkesztyűket is, három kockázati kategóriába sorolhatók:

1-es kategória:

Egyszerű kialakítású védőkesztyűk kizárólag alacsony kockázat esetén. A felhasználó tisztában kell legyen azzal, hogy milyen védelmi képességgel rendelkezik az általa használt védőkesztyű. A gyártó felelős azért, hogy az ebben a kategóriában szereplő termékek megfeleljenek a szabvány fő követelményeinek.

2-es kategória:

Közepes kialakítású védőkesztyűk közepes kockázatokra. A 2-es kategóriába sorolt védőkesztyűket úgy tervezték, hogy védelmet nyújtsanak közepes kockázatok esetén. Ilyen kockázatok például, az általános munkavégzés során felmerülő átszúrás, vágás, szakítás elleni védelem, valamit a kesztyű általános használatából eredő kopással szembeni tulajdonsága. Ezeket a kesztyűket a gyártónak függet-len bevizsgáló intézettel (bejelentett szerv) kell tanúsíttatni.

3-as kategória:

Komplex tervezésű védőkesztyűk visszafordíthatatlan egészségkárosodást vagy halált okozó sérülések kockázata esetén. A 3-as kategóriába eső kesztyűket úgy tervezték, hogy védelmet nyújtsanak a legnagyobb kockázatok esetén is, például vegyszerek, hő vagy éppen elektromosság ellen. Ezeket a kesztyűket is független bevizsgáló intézettel kell tanúsíttatni. Ezen termékek gyártóit vagy importőreit a jogszabály a sorozatgyártásban készülő termék minőségének ellenőrzésére kötelezi, amely történhet végtermék-ellenőrzéssel, vagy minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésével. A gyártót mindkét esetben egy független tanúsító intézet (bejelentett szerv) ellenőrzi, amely intézet számát a CE-jelölés mellett fel kell tüntetni.

SZABVÁNYOK

Minden egyéni védőeszköznek, amely a kéz- és karvédelmi védőeszköz családba tartozik, rendelkeznie kell az EN szabványok szerinti CE minősítéssel. Az alábbiakban egy áttekintést olvashatunk a legfontosabb szabványokról, amik a kéz- és karvédelemre vonatkoznak.

MSZ EN 388:2017 védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen

Az új MSZ EN 388:2017 szabvány 6 különböző védelmi kategória alapján osztályozza a kesztyűket, a korábbi MSZ EN 388:2003 szabvány általi 4 kategóriához képest. A két további kategória: vágás elleni védelem (egy másik módszerrel mérve) és ütés elleni védelem.


Teljesítményszintek ismertetése:

• A Kopásállóság: a sikeres ciklusok számának alapján mérik, mikor a kesztyű felületén még nem keletkezik szakadás vagy lyuk.

• B Vágásállóság: kerek penge vágással szembeni ellenállás.

• C Szakítószilárdság: azon erő alapján mérik, amivel a kesztyű anyaga elszakítható.

• D Átszúrással szembeni ellenállás: azon erő alapján mérik, ami ahhoz kell, hogy a vizsgálat- hoz használt tárgy hegye átszúrja a felületet.

• E Új Vágásállóság: egyenes penge vágással szembeni ellenállás.

• F Új Ütésállóság: beütődéssel szembeni ellenállás.

MSZ EN 374:2015 védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen

Ez a szabványsorozat határozza meg a kesztyű védelmi képességét vegyi hatások és/vagy mikroorganizmusok ellen. A kesztyű folyadékzáró részének el kell érnie legalább az MSZ EN 420 szabványban meghatározott minimum hosszúságot. A kesztyű nem szivároghat, amikor levegő- illetve víz áteresztési tesztet végeznek rajta. A kesztyű csak akkor felel meg, ha az elfogadható mi-nőségi szintet (AQL) elérte.

A szabvány 3 szintet határoz meg: (Penetráció)

• 1-es szint Kevesebb, mint 4,0 hiba

• 2-es szint Kevesebb, mint 1,5 hiba

• 3-as szint Kevesebb, mint 0,65 hiba

A “vegyszerálló” piktogramot egy legalább három betűből álló kódnak kell követnie. A kód betűi azokat a vegyi anyagokat jelölik, amelyeknél az áthatolási idő a teszt során legalább 30 perc volt. A 12 különböző vegyi anyag kódjai itt találhatók. Minden vizsgálaton átesett vegyi anyag, a mért áttörési idő alapján, 0 és 6 közötti teljesítményszint skála alapján kerül.




Általános vegyi védelem

Az “alacsony vegyi ellenállás” vagy “víz-álló” piktogramot azoknál a kesztyűknél alkalmazzák, amelyek nem teljesítik a listában szereplő, legalább három vegyszerrel szembeni minimum harminc perces áttörési időt, de a penetrációs tesztet igen, tehát vízzel szemben ellenállnak.





Mikroorganizmusok elleni védelem

A mikroorganizmusok elleni védelem meghatározása. Egy védőkesztyű akkor alkalmas mikroorganizmusok ellen, ha a penetrációs vizsgálatok során legalább a 2-es szintet teljesíti.




A bőrön keresztül felszívódó káros anyagok nyilvántartása – H-jelölés

Számos veszélyes vegyi anyag észrevétlenül és ellen-állás nélkül szívódik fel az emberi bőrön keresztül. A legfőbb veszély, hogy ezek közvetlenül a véráramba kerülnek, anélkül, hogy a máj megszűrné vagy átalakítaná őket. A felhevült bőr vérrel jobban telített, ezért a veszélyes vegyi anyagokat nagyobb mennyiségben képes felszív-ni, mint a hideg bőr. Ez a kockázat tovább növekedhet, ha olyan vízzáró kesztyűt használunk, amelyik egyéb-ként nem véd a szóban forgó vegyi anyaggal szemben!

MSZ EN 407:2004 termikus veszélyek elleni védelem (hő és/vagy tűz)

A szabvány a termikus veszélyek közül a hő és/vagy tűz ellen védelmet nyújtó kesztyűkre vonatkozik. Ugyanakkor a termikus veszélyek ellen védő kesztyűk számára előírás az MSZ EN 388-as szabvány szerinti minimum 1-es szint, kopásállóság és szakítással szembeni ellenállás terén. A védelem típusait és szintjeit az EN 407-es piktogram alatti számok jelölik a következő módon. Ha az eredménynél „X” áll, az azt is jelenti, hogy erre a tulajdonságra teszteket nem végeztek. Ha „0” áll, akkor a teszt eredménye nem érte el a minimum szintet.


MSZ EN 12477:2001/A1:2005 hegesztő védőkesztyűk

Ez a szabvány kézi hegesztési, fémmegmunkálási és ehhez hasonló eljárások során használatos védőkesztyűkre vonatkozik. B típusú védőkesztyűk használata finom hegesztési munkákhoz ajánlott, mint például AWI-hegesztés; az A típusú védőkesztyűk olyan hegesztési folyamatokhoz alkalmasak, ahol nagyobb mennyiségű hő szabadulhat fel (pl. CO/AFI).

MSZ EN 511:2006 védőkesztyűk hideg ellen

A szabvány az áramló és a kontakt hideggel szemben védelmet nyújtó kesztyűkre vonatkozik, -50°C-ig. A hideg elleni védelem típusait és szintjeit az EN 511-es piktogram alatti három szám jelöli az alábbi módon. Ha az eredménynél “X” áll, az azt jelenti, hogy erre a tulajdonságra a tesztek nem lettek elvégezve. Ha “0” áll, akkor a teszt eredménye nem érte el a legalsó szintet.


MSZ EN 60903:2004 szigetelő kesztyűk feszültség alatti munkavégzéshez


A szabvány tartalmazza az elektromos áram elleni védelem összes követelményét, és nem hivatkozik más kézvédelmi szabványokra, úgymint EN 388, EN 374. MSZ EN 60903 Az elektromosan szigetelő kesztyűkre a szabvány felülvizsgálatot ír elő. A felülvizsgálatot előírt időközönként el kell végezni.

00 és 0 védelmi osztály – A kesztyűket szemrevételezésnek és légáteresztési próbának kell alávetni.

1 – 4 védelmi osztályok – Időszakos darabvizsgálat szükséges legfeljebb 6 ha-vonta (szemrevételezés, légáteresztési próba, szigetelésvizsgálat).



A kesztyűket minden esetben egyedi csomagolásban kell értékesíteni. A csomagolásnak megfelelően erősnek kell lennie, hogy a kesztyűt megvédje a mechanikai sérülésektől és az UV sugárzástól.

MSZ EN 1149 antisztatikus védelem

A szabványsorozat meghatározza az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemmel rendelkező ruházatra (és kesztyűre) vonatkozó előírásokat és vizsgálati módszereket. Az MSZ EN 420 szabvány előírja, hogy az elektrosztatikus tulajdonságok vizsgálatát az MSZ EN 1149 szabványban leírtak szerint kell elvégezni.

A szabvány-sorozat részei:

• MSZ EN 1149-1:2006 A fajlagos felületi ellenállás mérési módszere.

• MSZ EN 1149-2:2000 Az anyagon keresztüli villamos ellenállás (átmeneti ellenállás) mérésének vizsgálati módszere.

• MSZ EN 1149-3:2004 A töltéscsökkenés mérési módszerei.

• MSZ EN 1149-5:2008 Anyagteljesítmény és kialakítási követelmények.

Az MSZ EN 420 szabvány előírásainak értelmében a kesztyűkön nem használhatunk antisztatikus piktogramot.

1935/2004/EK rendelet az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról

Az 1935/2004/EK rendelet kimondja, hogy az előállítás és kezelés során az élelmiszerekbe kerülő anyagoknak és szennyeződéseknek határértéken belül kell maradnia, az íz és a minőség romlásának megakadályozása érdekében. Egyik módja, hogy ellenőrizzük, a termék megfelel-e a csomagolási és kezelési követelményeknek, a migrációs tesztek elvégzése. Migrációs teszt során azt vizsgáljuk, hogy a kesztyű alapanyagai milyen mértékben kerülnek át a kezelt élelmiszerbe. A migrációs teszteket az MSZ EN 1186 szabványsorozat írja le. A szabvány az élelmiszerek-kel kapcsolatba kerülő, műanyagból készült anyagokra és eszközökre vonatkozik. A tesztek különböző élelmiszer-helyettesítőkkel és különböző környezeti körülmények között végzendők, az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagok használatától függően.

Az élelmiszer-biztos anyagok nemzetközi jelölése egy stilizált borospohár és egy villa egymás mellett. Ha a gyártó ezt feltünteti a kesztyűn, azt jelenti, hogy a kesztyűt alkotó alap- és segédanyagok biztonságosak azzal az élelmiszerrel történő érintkezés során, amelyre a kesztyűt tesztelték.

MSZ EN 455 egyszer használatos orvosi kesztyűk

Az MSZ EN 455 egy orvosi szabványsorozat, aminek nincs közvetlen köze az egyéni védőeszköz irányelvhez, így védőeszköz ez alapján nem is tanúsítható. Legalább-is a 89/686/EGK irányelvvel összhangban nem. Használata mégis általános az orvosi vizsgálókesztyűk gyártása során.

Az MSZ EN 455 szabványsorozat az alábbi szabványokból áll:

• MSZ EN 455-1:2002 Lyukmentességi követelmények és vizsgálatok. A kesztyűnek tűszúrásszerű vagy mikroszkopikus lyukaktól mentesnek kell lennie, AQL 1,5 védelmi szinttel összhangban. A teszt vízállósági és légtömörségi vizsgálattal végzendő.

• MSZ EN 455-2:2015 A fizikai tulajdonságok követelményei és vizsgálata. Ez alapján vizsgálják a méretet, vastagságot, nyúlékonyságot, és szakítószilárdságot. 2010 óta a szakító-szilárdságnak legalább 6 Newtonnak kell lennie. A nitril kesztyűk öregedési tulajdonságai is ez alapján vizsgá-landók.

• MSZ EN 455-3:2015 A biológiai értékelés követelményei és vizsgálata. Káros anyagok, mint például por vagy mikroorganizmusok jelenlétének vizsgálata.

• MSZ EN 455-4:2009 Követelmények és vizsgálatok az eltarthatósági időtartam meghatározásához. A szabvány a kesztyű élettartamát vizsgálja a tárolás során.